Zsolozsma

A szerzetesi zsolozsma

A nap rendjét az Isten szolgálat szabja meg. A közösség, amely összegyűl az imaórák – zsolozsma – ünneplésére, maga az imádkozó Egyház. (A zsolozsma ünneplése nem egyéni imák összessége!) Az imaórák révén megemlékezünk, (memoriale) Isten üdvözítő tetteiről, de nem pusztán, mint múltbeli eseményekről, hanem éppen az ünneplés révén jelenlévő valóságról – még pedig a jövőben (eszkaton) várt valóságról. Az imaórák ünneplése szoros kapcsolatban van a Jelenések könyvében leírt mennyei liturgiával, annak mintegy szentségi megvalósulása (miszterium, sacramentum). A nap során a közösség négy imaóra szolgálatát végzi, ezzel szenteli meg az időt napól-napra. Isten dicsérete csatlakozik ahhoz a dicsérethez is, amelyet az egész teremtés (kozmosz) mutat be Alkotójának.

A szerzetesi zsolozsma

A benedeki Regulában a közösség egységét a Lélek elsősorban nem az eucharisztia napi ünneplése révén teremti meg, hanem a napjában közösen ünnepelt imaórák révén. Eucharisztia ünneplése közösségünk számára kiemelkedően az Isten eljövendő Országának/királyi uralmának szentségi megjelenése világunkban. A közösség együtt, hetente egy alkalommal ünnepli az eucharisztiát, a többi napokon lelkipásztori szolgálat helyén, a beosztás szerint.

Az istenszolgálat kiemelkedő alkalmai a szent idők. Ádventben a közösség a hívekkel együtt imádkozza szombatonként a vesperást/alkonyati imaórát – gyertyagyújtással. Hétköznaponként reggel pedig a vigíliát és a laudest/hajnali dicséretet is.